Ezt olvasta már?

Nyíregyházinapilap » Közélet » Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

Megosztás

A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.

- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?

- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.

- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?

- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.

- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?

- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.

- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…

- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.

- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?

- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.

A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.

 

Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft

2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft

3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft

4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft

5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft

6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft

 

Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:

 

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft

2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft

3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft

4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft

5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft

6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft

7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft

 

A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.

Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.

Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.

- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…

- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.

- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?

- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.

- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.

Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]

- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?

- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:

- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.

- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.

- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.

M. Z.


Megosztás





0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek


Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...
0

hírek innen, onnan

Török Gábor váratlanul elővett egy revolvert – Régen fordult elő ilyen a politikai vitában

Persze csak képletesen.Török Gábor politikai elemző szerint a közéleti ügyeket csak érzelemmentesen lehet elemezni – még ha ez nem is...

Óriási leépítés jön a Lufthansánál: ezrek kerülhetnek utcára

A Lufthansa több ezer fős leépítést jelenthet be hétfőn a légitársaság befektetői napján, amelyet hat év után tartanak meg. A...

Rendkívüli bejegyzést tett közzé a Jászai Mari-díjas színésznő, ömlenek az együttérző kommentek

Sokan támogatásukról biztosították.

András gazda számára keserű csalódást hozott a műsor: „Mikor elmentem oda hátra magamnak, azon gondolkoztam, hogy hol rontottam el?”

Szűcs András, akit a nézők csak a tormatermesztés kicsit furán kedves nagyköveteként ismertek meg a Házasodna a gazdában idei...

Ne fuss. Egy orvos elmagyarázta: ezért öregít a kocogás, van jobb alternatíva is.

Elég magas árat fizetünk a futásért!

Tim Allent Charlie Kirk özvegye inspirálta, hogy megbocsásson apja gyilkosának

Több mint hatvan évvel a haláleset után.

Villanyautóval ugratott a halastóba, ez lett a kocsival

Halastóban kötött ki egy villanyautó Zsolnán: a sofőr tolatni akart, csakhogy előre indult el.

Volodimir Zelenszkij: Valószínűleg magyar felderítő drónok sértették meg Ukrajna légterét

Céljuk a gyanú szerint Ukrajna ipari fejlesztési lehetőségeinek a feltárása lehetett.

Ursula von der Leyen újabb SMS-ügybe keveredett

A Bizottság elnöke nem tanult a Pfizer-botrányból.

Szörnyű tragédia: 16 utas szeme láttára zuhant ki egy férfi a hőlégballonból

A tragédia körülményeit még vizsgálják a hatóságok.

Lamine Yamal jó hírt közölt a Barcelona szurkolóival

Hans-Dieter Flick egyik problémája megoldódni látszik.

Ez már jóval több, mint zöld átmenet: az ESG és a geopolitika

Mindig is kulcskérdés volt a világtörténelemben, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes államok, közösségek gazdasági és...

0

Sport

Robbie Keane: Ha ez így megy tovább, Varga Barnabás és Tóth Alex teljesen kiég.

Elöljáróban csak annyit: a megszokott meccs utáni eseménynek indult, de rendhagyó véget ért…

Robbie Keane kifakadt a Fradi El-meccse után, Orbán Viktor és Csányi Sándor is szóba jött

Az ír edző a pontmentés után dicsérte a tökösen játszó csapatát, és a lenyűgöző szurkolótábort is.

Egyre dagad a botrány, már több mint 1000 embert tiltottak ki Szoboszlaiék meccseiről

További tízezer gyanús profilt vizsgálnak a liverpooliak.

A Fradi edzője a 94. perces egyenlítő gól után: Ez egy Robbie Keane-féle csapat

A Ferencváros edzője úgy érzi, csapata egy győzelemmel felérő döntetlent ért el.

FTC–Plzen – a kezdőcsapatok

A magyar bajnoki címvédő Ferencváros csütörtök este hazai pályán rajtol az Európa-liga 2025/2026-os idényének alapszakaszában, ellenfele a cseh Viktoria Plzen […] A FTC–Plzen – a kezdőcsapatok bejegyzés elősz

Ezt üzente Kubatov Gábor a Fradi El-döntetlenje után

A cseh Viktoria Plzen 1–1-es döntetlent játszott a Groupama Arénában a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának első fordulójában. A mérkőzést követően ezúttal sem maradt el Kubatov Gábor, a Ferencváros elnökén

Az utolsó pillanatban jött a dráma a Fradi Európa-liga-meccsén

Papíron az egyik legkönnyebb ellenféllel kezdett a Ferencváros, a magyar bajnok végül a hosszabbítás utolsó percében mentette ikszre az Európa-liga-meccset.

Viszlát Santiago Bernabéu. – a Real Madrid megváltoztatja stadionja nevét

A spanyol rekordbajnok Real Madrid stadionjának, a Santiago Bernabéunak új neve lesz: a klub döntése alapján egyszerűen csak „Bernabéu”-nak nevezik el a legendás létesítményt, elhagyva a történelmi elnök kereszt

A Plzen edzője elmondta, miért nem győztek az FTC ellen

A Ferencváros emberhátrányban is kiharcolt egy pontot a Viktoria Plzen ellen az Európa-liga nyitófordulójában. A vendégek edzője, Miroslav Koubek a […] A A Plzen edzője elmondta, miért nem győztek az FTC ellen bejegy

Nagy bejelentést tett szupertehetségéről a Liverpool

Hivatalos oldalán közölte az angol Premier League-ben szereplő Liverpool, hogy Rio Ngumoha aláírta első profi szerződését.

Roberto De Zerbi: Bocsánatot kérek a piros lapért, de senkit sem sértettem meg

A Marseille 1-0-ra megnyert történelmi rangadója a Paris Saint-Germain ellen a hét elején nem maradt következmények nélkül, hiszen Roberto De Zerbi vezetőedzőt a mérkőzés végén kiállították. Tettét a Francia Fe

Emberhátrányban folytatja a Fradi: Makreckist kiállították a 38. percben

38 perc elég volt a Fradi légiósának, hogy két sárgát gyűjtsön be.

0
0

Bulvár

Éjszaka megremegett a Karmelita: Donald Trump lenullázhatja Orbán Viktor első csodafegyverét

Attól függhet 2026-ban Orbán Viktor választási sikere, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hogyan „dönt” a Nemzeti Konzultáció negyedik kérdéséről, és elfogadja-e azt a tényt, hogy Magyarország az o

Osváth Zsolt üzent Semjén Zsoltnak: Elnök úr, ön hazudik! Velem is megtették

„Ismerem Szabó Zsolt gondolatait”, mi játszódhatott le benne, ő is átment ezen - mondta az influencer, akit tavaly rágalmaztak meg. Végül „még a kártérítést is a saját adómból fizetik ki nekem. Téboly” - t

Kemény fordulat jön a Semjén-ügyben, sztárelemző árulta el a következő lépést

Megvan az ősz első nagy politikai vitatémája, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az ellenzék szópárbaja nagy vihart kavart.

Senki nem vette komolyan a szőke nőt az autószervizben: aztán kínos lett - Videó

Ezt a szőke nőt egy autószerelőnél nézték hülyének. Aztán kiderült az igazság.

Megmártózik a folyóban a srác: miután lenyúl a vízbe, azonnal az életéért kell menekülnie - Videó

Kellemetlen találkozás - erre a helyzetre nincs jobb kifejezés.

Bilincsben vitték el egy tanítónőt egy szegedi iskolából, ahol a gyanú szerint sniccerrel fenyegetett gyerekeket

Rendkívüli felmentéssel meg is szüntették a munkaviszonyát.

Váratlanul megszólal Tibi atya a Szőlő utcai botrányról

Csütörtök este debütál az ATV új politikai talkshow-ja, a Tükör, amelynek első vendége a Tibi atyát megalkotó Tóth Máté lesz.

Túl jó az életszínvonal: leállítják a nyugdíjemelést, vége a támogatásoknak, a béreknek is reszeltek

Türkmenisztán Népi Tanácsa azt javasolja a türkmén felsőház vezetőjének hogy fordítsák hasznosabb célokra az ország pénzét.

Lengyelország megnyitotta a határt: azonnali hazatérésre szólítja fel állampolgárait

Evakuálja állampolgárait Lengyelország, ezért megnyitott két határátkelőhelyet a Belarusszal szomszédos vidéken. Mindenkit arra kértek, térjen haza, hogy ne essen bántódásuk.

Fegyverekkel volt tele a kocsi csomag-tartója, ami felvette Galambos Bogiékat az Ázsia Expresszben

„Nagyon biztonságos beülni ebbe a kocsiba amúgy” – jegyezte meg a puskák láttán Galambos Lajos lánya.

A szlovákok új nevet adtak Magyarországnak, elképesztő ami terjed

Igen érdekes elmélettel álltak elő, sokaknak tetszik is.

Az RTL sztárja nem ment el a kórházba szülés után a kisfiáért és a párjáért: szakítani akart gyermeke édesanyjával

Bódi Bence és Varga Rebeka kemény időszakot éltek meg gyermekük születése után.

0