Ezt olvasta már?

Nyíregyházinapilap » Közélet » Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

Megosztás

A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.

- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?

- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.

- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?

- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.

- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?

- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.

- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…

- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.

- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?

- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.

A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.

 

Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft

2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft

3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft

4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft

5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft

6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft

 

Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:

 

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft

2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft

3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft

4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft

5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft

6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft

7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft

 

A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.

Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.

Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.

- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…

- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.

- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?

- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.

- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.

Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]

- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?

- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:

- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.

- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.

- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.

M. Z.


Megosztás





0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek


Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...
0

hírek innen, onnan

Azt se tudja, hova tegye: brutális pénz esik erre a jegyre november végéig

Csillagok áldása: mit tartogat számodra a november?

Belgium külföldi segítséget kér a megszaporodott drónos incidensek miatt

Oroszországot sejtik a történtek mögött.

Elképesztő dohánybizniszt leplezett le a NAV Magyarországon: ilyen „üzemet" ők is rég láttak

A 29 éves házigazda nem tagadta: van nála minden – dohánylevél, aprítógép, sőt még „végtermék” is.

Kocsis Máté: zokoghatnak a tiszás pupákok

Facebook-oldalán csúfondároskodik Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus a pénteki, a kormánymédia szerint borzasztóan...

Terézvároshoz csatlakozna a budapesti zsidónegyed

Soproni Tamás kerületi polgármester nem zárkózott el a kezdeményezők szerint.

A sivatag királynője volt a női Indiana Jones

Gertrude Bell keresztül-kasul bejárta a Közel-Keletet, és bár többször is rátalált a szerelem, az első brit kémnő nem alapított...

Vírus vagy ételmérgezés? Veresegyházon is rengeteg gyerek küzd hányással és hasmenéssel – Bevizsgálják az ételeket

Az elmúlt hétvégén több veresegyházi szülő is jelezte az önkormányzatnak, hogy a gyermekük hányással és hasmenéssel járó...

Gyerekkori traumájáról vallott Bencze Ilona

Az ember gyerekkora nagyban meghatározza a felnőtt életét – vallja Bencze Ilona, aki a Duna Családi kör című műsorában mesélte el...

Már vírust is generált a mesterséges intelligencia

A kutatók szándékosan nem embert fertőzni képes vírust készíttettek az MI-vel, viszont semmilyen elvi akadálya nincs ezután, hogy valaki...

Pasik szerint ez a 3 fehérnemű taszító egy nőn - És ezt a 3-at imádják rajtuk

Lehet, hogy nem veszik észre, ha új a frizuránk, de azt ő is látják, ha egy fehérnemű nagyon dögös. Vagy épp ellenkezőleg!

Véget vetett a találgatásoknak: Megszólalt válásáról Molnár Áron

Molnár Áron hivatalosan is megerősítette: elváltak feleségével.

Kiment a divatból a márvány mosdó? A válasz meglepőbb, mint hinnéd

A márvány mosdó évezredek óta a természetes elegancia szimbóluma. Ma, amikor minden a praktikumról, a könnyen tisztítható felületekről...

0

Sport

A Játékvezetők Szervezete hivatalos közleményt adott ki Virgil van Dijk érvénytelenített góljáról

A Premier Legaue 11. meccsnapjának rangadóján a Manchester Cityhez látogatott a Liverpool. Pep Guardiola vezetőedzői karrierjének 1000. mérkőzése nem is lehetett volna jobb, hiszen a City háromgólos győzelemmel, és k

Guardiola a Liverpool játékosát dicsérte: Egészen lenyűgözött

Conor Bradley-t méltatta Pep Guardiola, a Manchester City és a Liverpool angol bajnoki csörtéje után.

A futam után tovább büntető FIA eldönthette a vb-címet, ezt a Ferrarinál sem értik

A Forma–1-es Sao Pauló-i Nagydíj legvitatottabb eseténél hozott döntést megindokolták, majd a főszereplők nyilatkoztak.

Kegyetlen osztályzatok Szoboszlaiéknak az angol médiában

Bár még így is ő volt a Vörösök legjobb játékosa.

Megtalálták a felelőst a Galatasaraynál a vereség után, Sallai Roland is megszólalt

Sallai csereként állt be a második félidőben, Balogh Botond csapata 1-0-ra győzte le a címvédőt.

Hivatalos: az Újpest kirúgta Damir Krznart

A labdarúgó Fizz Ligában szereplő Újpest a hivatalos oldalain közölte, hogy felmentette Damir Krznar vezetőedzőt a munkavégzés alól.

Botrányos. Szurkolók késelték meg a pályán, vérben úszott a játékos

A Barau FC 22 éves középpályása, Nana Kwame Abraham volt a középpontjában annak a sokkoló támadásnak, amelyet szurkolók követtek el szombaton Katsinában, a Katsina United és a Barau FC mérkőzése során. Az eset i

Arne Slot szerint nyilvánvaló játékvezetői hiba történt a Liverpool újabb vesztes meccsén

Az angol bajnoki címvédő csapat pocsékul futballozott a Manchester City ellen.

Ezt látni kell. Vincze Ottónak 51 évesen sem okoz gondot, hogy a félpályáról gól lőjön

Azért valami nem kopik: a korábbi 11-szeres válogatott labdarúgó, a ferencvárosi szurkolók egyik kedvence, Vincze Ottó csodálatos gólt szerzett – 51 évesen!

Háborognak Liverpoolban az elvett gól miatt, a Premier League közleménye csak rontott a helyzeten

A Liverpool még egygólos hátrányban egyenlített volna ki a Manchester City ellen.

Menesztették Mészöly Gézát a Budafok éléről

A Budafoki MTE a hivatalos Facebook-oldalán közleményben tudatta, hogy felbontották vezetőedzőjük, Mészöly Géza szerződését.

Újabb bombaigazolás a láthatáron: Szoboszlaiék 100 millió eurós védőt vehetnek

Ha a transzfer összejön, a Manchester Citytől érkezhet a pótlása.

0
0

Bulvár

Rengeteg sérült Szlovákiában, Robert Fico rendkívüli kormányülést hívott össze

Egy hónapon belül a második súlyos vonatbaleset történt Szlovákiában. Október 13-án a kelet-szlovákiai Szádalmás közelében ütközött össze két szerelvény, most a pozsonyi megyében lévő Bazin közelében tör

Januártól jelentősen átalakul a nyugdíjrendszer, eltűnik a 65 éves korhatár is

2026. január 1-től szabadon dönthetünk a nyugdíjas évekről: a nyugdíjba vonulás rugalmas, személyre szabott rendszer szerint történik, a dolgozók saját igényeik szerint hagyhatják abba a munkát.

Eddig lehet orosz gáz Magyarországon: az Európai Bizottság döntött

Az Európai Bizottság meghúzta a határidőt.

Döbbenetes mondat hangzott el az amerikai tévében a Trump-Orbán csúcs után Magyarországról élő adásban

Az Orbán Viktor-Donald Trump találkozóról még mindig beszélnek a világon.

Súlyos botrányba került Magyar Péter, a hatóság szerint bűncselekmény történt

Péterfalvi Attila szerint az alapvető felelősség egyértelműen a Tisza Párté.

Elképesztő dolgot találtak Oroszország alatt, azonnal meghalt a felfedező, aki benyitott a helyre

Nyugtalanító történet Oroszországból, hatalmas rejtély.

Két héttel az esküvő után sem mert meztelenre vetkőzni férje előtt a feleség: a pasas csak ekkor jött rá, valójában kit is vezetett oltár elé

A férj úszott a boldogságban, amikor végre nőül vette szíve választottját, a hálószobában azonban már nem az előzetes terveknek megfelelően alakultak az események.

Itt a következménye Orbán Viktor és Donald Trump találkozójának, ezt a zsebünkön is megérezzük

Másfél éves csúcsra tört a forint.

Az Európai Unió egészében 1,8 százalék-kal nőtt, Magyarországon 4,5 százalékkal csökkent augusztusban a szolgáltatások volumene

Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkent, de az egy évvel korábbit 1,8 százalékkal meghaladta a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025. augusztusban – tájékoztatott az Eurostat.

Figyelmeztetés: 3 vitamin és ásványi anyag, amit nem jó reggel bevenned

Bár logikusnak tűnik, hogy reggel pótoljuk a szükséges tápanyagokat, bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat kifejezetten nem ajánlott éhgyomorra bevenni. Lássuk, melyek ezek!

Leesett az állunk: Lékai-Kiss Ramóna felvette a világ legrövidebb fehér ruháját, alig takart valamit alakjából a darab

A Sztárban Sztár All Stars zsűritagja a mai, 10. élő show-ban egy nem akármilyen Holdampf Linda kreációt viselt: megvillantotta benne hosszú, kecses lábait, valamint szexi dekoltázsát is.

Álomból rémálom: a 3000 eurós osztrák meló árnyoldala

„Igen, bruttó háromezer. Hat nap munkával, és orrvérzésig tartó túlórákkal” - egy Ausztriában élő magyar dolgozó így foglalta össze az igazságot a téli osztrák szezonmunkákról. Szerinte miközben a hirdet

0